Rövid ideig van szabadságon, így átlendültem az alkotási és közzétételi holtponton és ismét sikerült időt szakítanom a blogomra. (Szépen nő a baba, most várjuk az első fogacskákat...akinek van már kicsije, az tudja, hogy mi tis jelent ez, akinek nincs, az meg majd megtudja :-) Álmatlan éjszakák és nyűgös nappalok... a legszebb időszakja egy anya életének! - és ez most nem irónia, valóban így gondolom. Az ékszerhuzal megvár, nem romlik el, csak a kedves Olvasó türelme fogyhat el...)
Egy ilyen csiga befoglalása nagyon nehéz, hiszen az esztétikai szempontok mellett nagyon stabilnak is kell lenni a keretnek.
A szokásosnál több kép készült erről az ékszerről, hogy a térbeliséget is vissza tudja adni.
My sister's marine snail :-)
A keret anyaga vörösréz. Egyenlőre antikolás nélkül, de úgy is rendezi majd a tengeri levegő... :-)
